Hintaló Fejlesztő Központ

Órarend 2017-2018 tanévre

Érvényes:  2017.09.04-től

HÉTFŐ

KEDD

SZERDA

CSÜTÖRTÖK

PÉNTEK

Kismama Kinesio Tape Terápia

Mire jó a kinesio tape?

A kinesio tape-et a 70-es évek derekán fejlesztette ki egy japán orvos, és mára a mozgásszervi problémák kezelésének egyik leghatékonyabb kiegészítő módszerévé vált. Olyannyira, hogy egyre szélesebb körben alkalmazzák a minden hatóanyagtól mentes színes szalagokat, s kísérletek sorával bizonyították, hogy a terhesség alatt is igen komoly segítséget nyújthatnak.

 A tape képes arra, hogy szinte azonnal, mellékhatások nélkül csökkentse a pocak növekedésével gyakran együtt járó derékfájdalmakat, a terhességi csíkok kialakulásának, illetve az egyenes hasizmok szétnyílásának esélyét. A gerinc ágyéki szakaszára és a pocakra egyidejűleg felragasztva stabilizálja és tehermentesíti a keresztcsontot és az ízületeket, illetve megtámasztja a hasat.

 A rugalmas anyag elemeli a bőrt az érintett területről, lehetővé téve, hogy a vér- és nyirokkeringés intenzívebbé váljon, a felhalmozódott salakanyagok eltávozzanak. Mindez nem csupán a fájdalom további csillapodását segíti elő, de a pangás megszüntetésével a bőr megereszkedése is elkerülhető. A bőr a pocak növekedésével sem szakad el, mert a felragasztott szalagok megakadályozzák azáltal, hogy erősen egyben tartják.

 A tape hatékonyan alkalmazható a várandóssággal jellemzően együtt járó végtag vizesedés ellen is, az ún. „polip” ragasztási technika elősegíti az ödéma elvezetését az érintett területről.

Mikortól alkalmazhatjuk a tape-et?

 Minél később kezdjük el a terápiát, annál kisebb az esélye annak, hogy meg tudjuk akadályozni a has bőrének megereszkedését, a csíkok kialakulását és az izomzat sérülését. Épp ezért a megelőző ragasztást érdemes mihamarabb, már a terhesség első harmadának végétől elkezdeni, de az optimális időpont természetesen a pocak növekedésének ütemétől is függ. A derékfájdalom, illetve az ödémák elleni ragasztást elegendő akkor megejteni, ha panaszaink vannak.

Mit lehet tudni a taping terápiáról?

A kinesio tape terápia a mozgásszervi problémák kezelésében az egyik leghatékonyabb módszer.  Gyors, fájdalommentes, hatékony segítséget nyújt ficamok, húzódások, sportsérülések, gerinc és végtagfájdalmak kezelésekor, valamint mozgásszervi műtétek utáni rehabilitációban is. A különböző szakszerű ragasztási technikák segítségével erősítő, korrigáló vagy regeneráló hatása van

Mi is az a kineziológiai tapasz? 

A kineziológiai tapasz egy rugalmas pamutanyagból készült, bőrre ragasztható szalag, amely segítségével a fájdalom és a mozgáskorlátozottság rövid időn belül mellékhatások nélkül csökkenthető.

Miért ilyen népszerű?

Gyors segítséget nyújt a fájdalomcsillapításban, lerövidíti a gyógyulási időszakot is; Biztonságos gyógyítási módszer, semmiféle kémiai hatóanyagot nem tartalmaz; Bőrbarát, légáteresztő anyagból készült, ennek köszönhetően, a bőr szabadon lélegezhet, bőrirritációt nem okoz; Rugalmassága miatt együtt mozog a test szöveteivel, nem akadályoz a mozgásban

   Milyen jótékony hatásai lehetnek?

A nyirokfolyadék áramlása intenzívebbé válik; Javul a vérkeringés; Csökken a fájdalom; Stabilizálja az izmokat, ízületeket; Tehermentesíti a sérült szöveteket; Megakadályozza az izomgörcsök kialakulását.

Homloklebeny csoport

Ez a fejlesztő foglalkoztatási típus az alapozó terápiából ered.A fejlesztő foglalkozások és eredmények tapasztalatai alapján kifejlesztett módszer,foglalkoztatási forma az agy kapacitásának növelésére.

“Mindent a lehető legegyszerűbben kell csinálni,

de annál egyszerűbben nem.”

                                                                                                                         (Albert Einstein)

A foglakozások során olyan strukturált gyakorlatokat csinálunk, amivel az agy teljesítőképességét, rendszerező képességét, sebességét jelentősen javíthatjuk.  A gyerekek megtanulják figyelmünket egyszerre több dolgon hatásosan rajta tartani, vagy éppen a külső ingerek kizárásával egy dologra összpontosítani.

A program során a mozgást, a beszédet és a gondolkodást kötjük össze olyan gyakorlatokkal, amik a homloklebenyünket intenzíven ingerlik és fejlesztik. Pozitív hatással vannak a gondolkodási folyamatokra az idegrendszeri hálózat megerősítésére, dúsítására.

A homloklebeny agyunk azon része , ahol megtalálható az elsődleges mozgatókéreg,a beszédképzés,a figyelem,a koncentráció,a munkamemória,a végrehajtó funkciók,a problémamegoldás és tervezés,a szervezés,az előrejelzés a rugalmasság központja.Az érzelmek,a motiváció,a személyiség,az agresszió kontroll,az ítéletalkotás és az önmonitorozás képessége is a homloklebenyhez kötődik.

A foglalkozások hatására jelentősen javul a memória, a figyelem, és a mozgás összerendezettsége. Fejlődik az egyensúly és a testi-lelki rugalmasság. A gondolkodási folyamat összetettsége megnő, fokozódik a kreativitás. A gyerekek képesek lesznek gyorsabban, hatékonyabban változtatni és változni, igazodni a váratlan eseményekhez. Ez az idegrendszeri újrarendeződés segíthet abban, hogy a fent említett területek a lehető legharmonikusabban, optimálisan, nagy hatásfokkal működjenek, hozzásegítve az embert egy könnyebb, energetikusabb, sikeres élethez.A fenn említett funkciók javulása megkönnyíti a tanulást,gördülékenyebbé teszi az iskolás éveket.

Ajánljuk ezen foglalkozásokat iskola előtt álló vagy már iskolás gyerekeknek(6 éves kortól),hogy a nagyfokú iskolai terhelés ellenére kevesebb energia felhasználásával tudjanak jó eredményeket produkálni.

A foglalkozások időpontjai:

Kedd 18.00-19.00

Szerda:15.00-16.00

Péntek:17.00.-18.00

Jelentkezni telefonon vagy emailban a Hintaló Fejlesztő Központban lehetséges.

Iskola előkészítő foglalkozás

 Az olvasás, írás, számolás elsajátítása az első iskolás évek legfőbb feladata.

Ahhoz, hogy a gyermekeknek ne okozzon nehézséget ezeknek a magasabb szintű, elvont folyamatoknak a tanulása, megfelelő részképességekkel kell rendelkezniük már az iskola megkezdésekor.

Az iskola előkészítő foglalkozás célja, hogy az egyes területeken magabiztosságot, jártasságot szerezzenek a gyerekek, megelőzve az iskolai lemaradást, kudarcélményeket:

-          Testséma ismeret, jobb-bal oldal biztos megkülönböztetése;

-          Síkbeli, térbeli, időbeli tájékozódás, sorkövetés;

-          Szerialitás, ritmus;

-          Finommotorika, szem-kéz koordináció;

-          Rész-egész, állandóság felismerése;

-          Alak-háttér megkülönböztetése;

-          Auditív- és beszédhang differenciálás;

-          Analízis-szintézis;

-          Fonológiai tudatosság;

-          Beszédészlelés, beszédmegértés;

-          Figyelem, emlékezet, gondolkodás, problémamegoldás;

-          Szocializáció, feladattudat, kudarctűrő képesség.

Szeretettel várom a foglalkozásaimon azokat a gyermekeket, akik játékosan szeretnének készülni az iskola megpróbáltatásaira a későbbi sikeresség érdekében.

Edina néni

Jelentkezni személyesen vagy telefonon lehet a Hintaló Fejlesztő Központ elérhetőségein a foglalkozásokat megelőző ?játékos felmérésre?.

Egyéb tudnivalók a foglalkozásokról:

- heti 1 alkalom, 50 perc,

- kiscsoportos (3-4 fő),

- 4 alkalmas bérlet ára: 11 000 Ft.

- foglalkozások időpontjai:

Szerda 15.00.-16.00;Csütörtök 17.30.-18.30; Péntek:17.00.-18.00

Játékos babatorna

Központunkban szeptembertől újra indul a játékos babatorna már járni tudó vagy még csak  ?totyogó babák? részére.

Várunk minden kedves anyukát aki szívesen mozog,játszik babájával közösen.A foglalkozások alatt különböző mozgásos játékokat,mondókákat,dalokat tanulunk.Színes és változatos eszközök alkalmazásával buzdítjuk a babákat újabb és újabb mozgások kipróbálására,elsajátítására.Lehetőség adódik a kicsik számára,hogy első közösségi élményeiket megtapasztalják.A szórakozás mellett észrevétlenül fejlődik személyiségük,egyensúly érzékük,rugalmasságuk, és beszédük is.

A foglalkozások minden kedden 10.00-tól kezdődnek.

Első foglalkozás:2014.09.23.

Jelentkezni telefonon vagy emailban a Hintaló Fejlesztő Központ elérhetőségein lehet.

Kedves Szülők,gyerekek!

Szeretném felhívni a figyelmeteket egy új, játékos ugyanakkor igen fejlesztő és szórakoztató sportra,melyet  Központunkban fejlesztő munkánk során is alkalmazunk színesítve a foglalkozásokat és kihasználva annak minden jótékony hatását a jobb és bal agyfélteke kapcsolatainak javítására .

A Sport Poha-Rak és rAkadémia nemcsak sportágként, de leginkább oktatási segédeszközként, versenyprogramként és szabadidős tevékenységként is sikeresen alkalmazható mind tantermi, szakköri, testnevelési órák keretében ,napközis programban és fejlesztő pedagógiai szakterületen valamint otthon, családi játékként is!

A módszer ( kreatív és élményszerű tanulást elősegítő program) használata korosztálytól, képességektől, előképzettségtől független fizikai és szellemi fittség fejlesztése bizonyítottan javítja az iskolai érettségre felkészítő óvodai, iskolai eredményeket és megnöveli a sikerélményeket. Segítséget nyújt a kognitív képességfejlesztésben, az olvasási, írási, számolási és logikai készségek kialakításában, valamint a problémamegoldásban. Mindkét kezünk váltott használata javítja az agy féltekéinek folyamatos kapcsolatát, a középvonal keresztezésével pedig új kapcsolatok (hidak) alakulnak ki az agysejtek között. Ezáltal fejlődik az agyműködés, koncentrálódik a figyelem, javul a teljesítmény az óvodában,  iskolában, a sportban, a zenetanulásban és minden más tevékenységben.

Ha felkeltettük érdeklődésedet,akkor  szeretettel várunk  2014.04.04-én(péntek) egy ingyenes,interaktív bemutató foglalkozásra,ahol te is kipróbálhatod a Sport Poha-Rak által megélhető élményeket és szórakozást.

A bemutató helyszíne:Hintaló Fejlesztő Központ

Időpont:                         2014.04.04.  17.30.-19.30

Az itt leírtakkal szeretném kicsit segíteni a szülőket,hogy jobban megértsék mi is történik babájuk idegrendszerével az első hónapok alatt.Hogyan fejlődik,mire kell figyelni és mik      azok a tünetek, melyekért az idegrendszeri kapcsolatok hibás vagy hiányos alakulása lehet a felelős.

Testünk irányítását agyunk-idegrendszerünk-végzi.Az agy a neuronok összekapcsolódása által fejlődik. Ezekhez az összekapcsolódásokhoz ingerekre van szükség,mely az érzékszerveken keresztül a külvilágból (hang,érintés,mozgás,szaglás,ízlelés) és a saját testünk érzékeléséből (proprioceptív  és vesztibuláris rendszer)érkezik. Minél több ingert kap az agy annál több szinapszis(neuronok összekapcsolódása) keletkezik,azaz az agy kapacitása növekszik.Agyunk fejlődését nagyban befolyásolja,hogy mennyi inger éri azt és mennyit használjuk.

A mozgásfejlődés

•   egymásra épülő,fokozatos fejlődés a magzati léttől
•   a szintek egymásra épülnek,az egész idegrendszeri fejlődésre kihatnak
•   bármelyik szint eltérése,károsodása módosíthatja,befolyásolhatja a normális          fejlődést
•   a mozgások genetikailag kódolt fejlődési program eredményeképpen alakulnak,változnak,differenciálódnak,érnek

A mozgásfejlődésben jelentős szerepe van az egyensúlyi rendszer-vesztibuláris rendszer-fejlődésének. Ez a rendszer meghatározza az ember alapviszonyait a nehézségi erőhöz és a fizikai környezethez. Már a terhesség 7-8 hetében vesztibuláris aktivitásnak mondható jelek kimutathatóak és a 21-24. héten már aktívan működik.

Az egyensúlyi rendszer (ide tartózik a fül is,mely a halló és egyensúlyozó szerv helye egyben) szerepe a  születés után:

• kiegyensúlyozott mozgást és testtartást,térben való alkalmazkodást biztosítja
• az első hónapokban meg kell tanulnia az egyensúlyozó szervnek a hatékony együttműködést a többi érzékszervvel
• az egyensúlyi rendszer fejlődése során fokozatosan épülnek le a primitív reflexek
• kialakulnak az emberre jellemző mozgások,mozgásfolyamatok
• megfelelővé válnak a szemmozgások
• a test két oldalának összehangolt működése is stabilizálódik
• idegrendszeri folyamatok egyre érettebbé, összetettebbé válnak

A fejlődés korábbi szintjein létrejött hiányosságok a gyerek környezethez való alkalmazkodását és képességeinek kialakulását később is befolyásolják.(figyelemzavar,olvasás,írás nehézségei,magatartászavarok,mozgás koordináció zavarai?)

A mozgásfejlődés lépcsőfokai:

1-2 hó:

Az újszülöttnek a gravitációra és a belső fülből eredő mozgás érzékletekre is van reakciója:ha kézben tartva leengedjük élénkké válik,mozgatni kezdi a karját,lábát,mintha kapaszkodni akarna.(megkapaszkodási reakció:az első egész testet magába foglaló mozgásminta) Az 1 hónapos csecsemő vállunkon időnként megpróbálja felemelni a fejét,mert a gravitáció ereje ingerli azt az agyrészt,amelyik a fejemelő nyakizmokat mozgatja. Néhány hét alatt adaptív válasz fejlődik melynek eredményeként már hason fekvésben is fel tudja emelni fejecskéjét.

3-4 hó:

A reflexszerű mozgások mellett már megjelennek az akaratlagos,irányított mozdulatok is. Mozgó tárgyakat már megpróbál megérinteni. Nyakizmai megerősödtek. Hason fekve fejét,mellkasát felemeli,kezei segítségével támaszkodik. Ekkor figyelhetjük meg babánknál az úgynevezett ?repülőpozíciót? is. Ekkor a csecsemő idegrendszere különösen érzékeny a hason fekve fejére ható gravitáció vonzására és ez az érzékenység készteti arra,hogy egyszerre emelje  fejét,hátának felső részét,karját,lábát.A baba a hasán egyensúlyozza az egész testét.Előfordul,hogy egyes babák már átfordulnak hátukról a hasukra.A mozgásfejlődés szempontjából a pokróccal letakart kemény felület a legoptimálisabb hely babánk számára.

5-7 hó:

Könnyedén átfordul hasáról hátára,el kezdi a teret bejárni gurulással. Az átfordulások során rengeteg inger éri többek között az egyensúly központját,mely idegrendszer érését pozitívan befolyásolja. Helyzetváltoztatásának lehetősége bővül a hason körbefordulással és a kúszással. Ezek a mozgások új lehetőséget nyitnak meg a babák előtt környezetük felfedezésére. Fekvő helyzetből oldalra fordulva felülnek,hosszabb-rövidebb ideig megülnek.

Fontos megjegyeznem,hogy szabályos kúszásnak azt tekintjük,ha baba jobb és bal oldalát alternálva,de mind a négy végtagját használja.Ez a mozgás az idegrendszer 2 agyféltekének összehangolt munkáját kívánja meg.

8-10 hó:

Ebben a korban a baba már biztonságosan ül ,elkezdi  már a mászást. Ennek egyik előjele mikor is négykézláb előre-hátra ringatja magát.(Ezzel ismét egy erőteljes vesztibuláris ingerléssel segíti idegrendszere érését)A mászás mozdulatsoránál is igen lényeges,hogy mind a 4 végtagját,keresztezve használja.

10-12 hó:

Ez a gyors mászás és felegyenesedés időszaka.Egyre többet próbálja lábait terhelni,tárgyakba kapaszkodva feláll,bútorok mellett oldalra lépeget.Lassan már a támaszt is elhagyja és első önálló lépéseivel is megpróbálkozik.

Mire figyelj és mivel segítheted babád idegrendszerének fejlődését:

• Mozgása ne legyen aszimmetrikus(ami a testén,izmok használata során aszimmetriaként megjelenik az  idegrendszer struktúrájában is jelen van!)
• Mindig adj biztonságos teret babád mozgásához!
• A ringatások,?höcögtetések?,simogatások,érintések pozitív ingert jelentenek babádnak,segítik az idegrendszer érési folyamatát,olyan érzékleteket adnak,melyek alapvető építőkövei más érzékleteknek és az önindította mozgásoknak is
• Figyelmeztető jel lehet,ha babád nehezen áll át a folyékony táplálékról a darabos ételre.Öklendezik,nem fogadja el.Ez többnyire az ingerek feldolgozási folyamatának zavarát jelenti(szenzoros integrációs zavar).
• Ne siettesd a különböző fejlődési lépcsőfokokat!Az idegrendszernek megvan az optimális időszaka a különböző mozgások,tevékenységek kialakulásához.
• DE! Az oly gyakran hallott?Csak lusta a baba!?mondatot se fogadjuk el.Nézetem szerint senki sem születik lustának. Ha valamelyik baba túl sokat késik egy mozgás beindításával(Pl.:6 hónaposan csak a hátán fekszik) annak biztosan megvan az idegrendszeri háttere,melyet érdemes feltárni. Feltárni és fejlesztéssel megsegíteni,kijavítani az idegrendszer érési folyamatát,hogy aztán a továbbiakban már a helyes úton folytatódjon a baba mozgás-,értelmi és érzelmi fejlődése.

Ha bármilyen kételyed merülne fel babád fejlődésével kapcsolatban, fordulj központunk szakembereihez bizalommal!

Sok örömöt és boldogságot kívánok kisbabád fejlődésének megéléséhez!

Gondolatok a drámajátékról a gyermekkori fejlesztésben

A drámajáték nem azonos a gyermekszínjátszással, több annál. A játékok révén a gyermek megtanulja elfogadni önmagát, tapasztalatot szerez a sikeres együttműködésről, fejlődik önuralma, önfegyelme, megjelenik az öntökéletesítés igénye, kialakul mások megértésének, elfogadásának képessége és a toleráns magatartás magvai. A játék önkéntes, örömszerző és öncélú, az együttjátszás viszont aktív részvételt és cselekvést igényel.

A dramatikus játékok a gyermeki ?mintha-játékok? törvényszerűségei alapján működnek, alapértékei a folyamatosság és spontaneitás. Általában nem kötődnek erőteljes érzelmekhez, ám ez többnyire mégis megjelenik, és feldolgozásra kerül.

A közös játékban a feladatokkal, szerepekkel együtt a gyermekek maguk is folyamatosan változnak, fejlődnek, új tapasztalatokat szereznek.

Ebben a tevékenységben sohasem a létrejövő produkció az elsődleges, hanem maga a játékfolyamat, az együttlét, a közös élmény.

Célja a személyiségformálás, a kapcsolatfelvétel, kapcsolattartás, a közlés megkönnyítése, emellett éppúgy alkalmas a részképességek fejlesztésére, a tanulási és magatartászavarok oldására is.

• játékra épül
• fejleszti a kreativitást
• közösségépítő
• személyiségformáló
• feszültségoldó hatása megkérdőjelezhetetlen
• segít a bátortalanság, zárkózottság leküzdésében
• csakúgy, mint az indulatosság kezelésében
• az önkifejezést erősíti és megtámogatja

A következő drámacsoportunk 2014. február 18.-án  indul, várjuk jelentkezéseiteket!

A játék és a fantázia szerepe a szenzoros integrációs (Ayres) terápiákban

A cél a gyermek kreatív erőinek felébresztése, hogy aktív, örömteli interakciók sorozatán keresztül érlelhesse azokat a neurofiziológiai, pszichoszociális háttérfunkciókat, amelyek az őt ért pszichés és/vagy organikus behatások ? sérülések, hiányállapotok – eredményeképpen nem működnek megfelelően.

Ayres terápiájában az emberiség ősrégi tapasztalataiban gyökeredző lehetőségeihez folyamodott. A mennyezetről lógó minden irányba forgó hálóba belebújva, a terápia során magzati pózba kerülő gyermek gazdag vesztibuláris ingert kap. (óceániai népek asszonyai magukra kötözve hálóban viszik gyermekeiket, Meteorákban élő szerzetesek hálókon húzzák

fel-le magukat, Ég és Föld között meditálnak?)

Számos gyermekkel találkozunk, akiknél gátolt a játéktevékenység. Ez a gátlás megnyilvánulhat a játék motoros, vagy a fantázia hiányának aspektusában is. A gazdagon árnyalt játék hiányát a magatartás szabályozás és a megismerő tevékenység különböző zavarai kísérik. Ayres vesztibuláris ingereket kiváltó játékai lehetőséget nyújtanak arra, hogy a gyermek belső erőforrásait mozgósítva, eredeti helyére kerüljön, rendeződjön a mozgás és a megismerő tevékenység a fantázia egysége.

A vesztibuláris (egyensúlyszervi) ingerlés előnyben részesítésének kitüntetett időszaka az élet első 8-10 éve. Azok a játékok, amelyeket régtől fogva a világ minden részén lényegileg hasonló módon játszanak a gyerekek, sok egyensúlyszervre ható elemet tartalmaznak.
A gyerekek évszázados játékai (melyek egykor felnőtt játékok voltak) igen gazdagok vesztibuláris élményekben. Ehhez kapcsolódik a zene, az érzelem. Ezek a játékok segítik őket abban, hogy saját maguk tudják megszervezni hatékonyan szenzomotoros képességeiket, alakítsák testképüket, szabályozzák viselkedésüket és az idegrendszer diszkrét károsodásaira is jótékony hatással vannak. (Kútba estem, húzz húzz engemet, Adj király katonát, Itt ül egy kis kosárba királynénak leánya, icka, golyózás, teke, kocsizás stb..) pörgések, forgások, fél lábon ugrás, állás, egyensúlyozás, apró lépések, nagy energiákat mozgató lendületes szédületes forgások a kísérő mozgáselemei ezeknek a játékoknak, melyeknek száma variációs lehetőségei számtalanok. A tipegők, a már járni tudók nagy örömüket lelik azokban a játékdalokban, amiknek végén leguggolnak, megfordulnak velük, vagy a hónuk alatt felemelve jó magasra lendítik őket. Minél erőteljesebb az inger, annál nagyobb az élvezet. Mindez abban az életkorban, amikor a nehézségi erő az egyik legnagyobb fizikai kihívás a fejlődő, kezdetben magatehetetlen gyereknek. Természetesen a bizalom próbája is. A vesztibuláris ingerlés része azoknak a technikáknak is, amelyekkel az anyák hatásosan képesek gyermekük rossz közérzetét befolyásolni, megnyugtatni őket, és ez a tudás anyai magatartásuknak szerves, önkéntelenül megjelenő eleme. Nem lehet véletlen, hogy a kisgyerekkor játékaiban, amelyeket a felnőttek, mintegy rejtett neuropszichológiai tréningként a gyerekekkel játszanak, nagy hangsúlyt kapnak a tapintási ingerlések. Gondoljunk csak az arcsimogató, ujjkiszámoló mondókák nagy számára és változatosságára, és arra a nehezen értelmezhető tapasztalatra, hogy mennyire kedvelik a kisgyermekek a szinte fájdalomhatáron lévő csiklandozást és csipkedést (pl.: Csip-csip csóka). Újabb adalék ez ahhoz, hogy megérthessük a kultúra szerepét az emberiség ősrégi tapasztalatainak átadásában.

A kérdés, hogy van ?e helyük ezeknek a játékoknak a mai gyerekek ?túlhajszolt? világában.
(az óvodai nevelésben mindenképen, az óvoda egész napos életében erre többször többoldalú megerősítéssel, többféle motivációs helyzetben van lehetőség) ? magánvélemény

A szenzoros integrációs terápia során az agyműködés környezetei ingereket szervező képessége számára kedvező helyzet teremtődik, és nagyobb valószínűséggel születnek adaptív mozgásválaszok. Ezek jól szervezett, az addigiakhoz képest komplexebb mintázatokat jelentő mozgásterveken alapulnak Ez a terápia sem hagyhatja figyelmen kívül az átélés sajátosságait, amennyiben az integrálás igényével lép fel. Fontos ezt hangsúlyozni, mert sem a külföldi sem a hazai gyakorlat nem mentes az egyoldalúság veszélyétől.

A szenzoros integrációs terápia módszere kerüli a direktivitást, és legfőbb hatóereje a képzeletet és a motoriumot egyaránt nagy fordulatszámra kapcsoló játék.

A terápiás folyamat leghatékonyabb eleme a játék. A terápiában a részt vevők szabadon kísérletezhetnek a rendelkezésre álló eszközökkel: billenő hintákkal, forgó hengerrel, óriás gumilabdával, mennyezetről lelógó hálóval, gördeszkával -, annak érdekében, hogy rátaláljanak azokra az ősi mozgásmintákra, amelyek segítségével hatékonyabban tudják uralni testüket a térben. Kuporoghatnak magzati pózban, pöröghetnek, repülhetnek, billeghetnek, s közben olyan világot teremthetnek, amely a mesék, a fantázia birodalmához igen közel eső. Ha ezeket a mozgásokat képesek a saját akaratukból származónak megélni, megnyílik az út a további strukturálódás felé. Érettebb és integráltabb mozgások nem taníthatók, megjelenésük nem erőltethető, legfeljebb előcsalogathatók olyan ingerhelyzetek felkínálásával, amelyek az egyén szükségleteire szabottak, és a legősibb ingerfajtákkal, a legősibb testhelyzetekkel kapcsolatosak (Ayres 1972)

A játékhoz tér szükséges. Fizikálisan egy biztonságos, érdekes játékeszközökkel felszerelt, kreativitásra módot adó tágassággal bíró tér. Pszichésen pedig az én és nem én határán elhelyezkedő ?potenciális tér? (Winnicott, 1999), amely az emberi fantázia és játék tere, ahol éppen annyi kihívás, veszély vár ránk, amellyel még éppen meg tudunk birkózni. Itt lehetünk spontánok, örömtelik, újat akarók, de megélhetjük a félelmet és a rettegést is; itt lehet mindennél fontosabb a saját motivációnk, lehet a legkevésbé lényeges a játszás eredménye szemben a játék élményfolyamával. Ebben a kényszerítő vonásoktól mentes ?mintha? helyzetben lehet a ?mivel játszani? kérdése helyett a ?mit játszani? az érdemibb. Az ügyetlen, csetlő-botló, bizonyos ingerektől megrettenő, vagy a végkimerülésig nyughatatlan gyerek játékában fantázia és mozgás aspektusainak egysége nehezen valósulhat meg. Ezek a gyerekek a felnőttektől leggyakrabban a testi épséget védendő ésszerű tiltásokat (Vigyázz magadra! Ne mássz fel! Ne ugorj le! Lassabban!) hallanak, amelyek meggyőzik őket arról, amit homályosan már úgyis sejtettek: a játszótér, a tornaterem nem az ő világuk, számukra ott nem terem szabadság.

Ha gyerek és felnőtt együtt játszik, magától értetődően adódik egyfajta hullámzás a  szabad és a strukturált helyzetek között. A gyermek, erőfeszítéseket végez, unalomig ismétel, míg egy-egy újabb készség biztos tulajdonosa nem lesz. A hintát önállóan hajtani, a nagylabdát ritmikusan a földhöz pattintani, a gördeszkát pont akkor megállítani, amikor szükséges, vékony pallón különböző nehezítésekkel végigmenni  – fontos ?tudások?; egyben én-erősítő, örömteli testi aktivitások is. S ha a megjelenítésre alkalmas színpad kész, a közönség megbízhatóan érdeklődő, és a függöny bármikor leereszthető, kezdődhet az előadás: felbukkanhatnak a színen a konfliktusok. A  megszületés traumái, a felegyenesedés nehézségei,  korai fájdalomélmények, az anyától való elszakadás problematikája, az összeütközések a testi ügyesség, erő fitogtatása miatt, a szigorú szabályok kialakítása és meghaladása – ezek azok a leggyakoribb szereplők, amelyek változatos jelmezekben, gyakran archetipikus szimbólumokként tűnnek elénk.

A terapeuta a játékban biztonságot nyújtó résztvevő, partner, aki képes támaszt nyújtani a szó elsődleges értelmében is, nem vonakodik testileg is jelen lenni a gyermek terében, melyben ott vannak a nemegyszer veszélyes játékeszközök, amelyekről bizony le lehet esni. A megkapaszkodás aktív és passzív változatait az ?itt és most? élményszinttől a régmúlt történetével együtt lehet a terapeutával közösen átélni. A terapeutára vár az a feladat, hogy kliensét, legyen az bármely életkorú is, kísérje, támogassa azon a felfedező úton, amely a megnehezített körülmények között keresi az éppen elégséges kihívást tartalmazó, éppen a leghatásosabb önszervezést biztosító, nem unalmas, de nem is elviselhetetlen szorongással kísért játékhelyzetet.